péksütemények, babka, kenyerek
Emlékszem, gyermekkoromban rendszerint én jártam a friss, fehér kenyérért.
A külseje roppant, a belseje annyira puha volt, hogy szívem szerint belebújtam volna.
Ballagtam vele haza a lakótelepen és valahogy mindig úgy alakult, hogy a sarkából hiányzott, a belsejében pedig maroknyi üres hely tátongott, mire hazaértem.
Az sem zavart, hogy a széle rendszerint feltörte a számat.
Akkora élmény volt, hogy a mai napig élesen él bennem.
Amikor arra gondolok, hogy péksütemény, akkor ez ugrik be.
Látni akarom a képen, ahogy roppan a széle és szinte érezni akarom a számban az ízét.
Ezt a hatás pedig kizárólag jó és kreatív képekkel lehet elérni!
Potyondi-Galasi Orsi
+3670 340 8977
